Cserépváralja

Cserépváralja, erdők borította hegye között terül el, csodálatos természeti környezetben lévő kis bükkaljai falu. Cserépváralja területén csaknem 2800 évvel ezelőtt, már biztos laktak emberek, a honfoglalást követően, a hely eldugott volta okán, pogányok telepedtek ide. A település határában lvéő kaptárkövek feltételezések szerint, áldozati oltárok voltak. Cserépváralja nevét a fölé magasodó orom hajdani földvárának helyén épült kőváráról kapta. A 13. század második felében épült várából mára csak a romjai maradtak.

A 16 században elpusztult vár köveiből az 1780-as években a Choburg család kastélyt, majd 1788-ban római katolikus kápolnát építtetett a településre, amely ma műemlék. A kápolnával szemben található az egykori vár kútja, melyet továbbfúrtak és 67 méter mélyből, mind a mai napig szolgáltat vizet.
A török eredettel rendelkező, nyolcszögletű kútház, 1860-ban épült. A települést körülvevő, könnyen faragható vulkáni tufába barlanglakásokat és tárolóüregeket vájtak. A Várhegy oldalán lévő hat szabálytalan üreg, "Gabonavermek" néven vált ismertté. Az egyik barlanglakásban található a "Barlanglakásos tájház", a település egyik kuriózuma. A barlanglakások a szőlőtulajdonnal rendelkező jobbágyoké voltak eredetileg.

Cserépváralján érdemes még megnézni a modern római katolikus templomot is, illetve a már említett kaptárköveket és a várfalszerű sziklafalak között levált kőtömbök miatt nehezen járható, vadregényes Felső-szorost.